Olvasd el, hogyan alakult az idei Locsolásunk!
Teljes galéria a poszt alján!
Mint az előző bejegyzésemben azt már említettem, a párom családjával töltött orfűi kirándulásunkról idő előtt haza kellett utaznom, hogy részt tudjak venni a locsoláson. Évek óta, már hagyomány szerűen szervezünk locsolást táncegyüttesünk leányainak, és minden évben igyekszünk kicsit fejleszteni, változtatni a programon. Ebben a posztban megpróbálom tömören összefoglalni a locsoláson történteket, és beszélni fogok egy kicsit a szervező gárdáról, azaz a Legénycéhünkről.
Hogyan is indult?
Kezdjünk azonban mindent a legelején. Amikor csatlakoztam a táncegyütteshez, még nem volt Legénycéhünk, locsolni azonban már ekkor is jártak a fiúk. Engem is elhívtak, ahol akkor még hétköznapi, de elegáns ruhában mentünk lányokat önteni.
Az első locsolásom 2018-ban volt a legényekkel, itt sofőr szerepet vállaltam magamra. 2019-ben kezdődött valamiféle változás a locsolásunkat illetően, amiről kézzelfogható emlékeket is gyártottam. Akkoriban még épphogy csak kóstolgattam a fotózást, inkább a videózás érdekelt.
Hirdetés
Életem legelső, még Ausztriában vásárolt Canon fényképezőgépemmel készítettem egy pár perces videót a 2019-es locsolásról. Emlékszem, akkor még mindenkinek furcsa volt, hogy egy ilyen belső szervezésű programra vittem a kamerámat, mindenhol útban voltam, fel-alá futkoztam a gépemmel. Utólag azonban rengeteg nagyon jól eső pozitív visszajelzést kaptam. Igaz, a videós „karrieremből” érdekeltség híján nem lett semmi, erre a videóra még ma is örömmel tekintek vissza.
A szóban forgó felvétel már-már egy időkapszulának felel meg, itt lentebb, vagy ezen a linken tekinthetitek meg. Mindenképpen ajánlom, még azoknak is, akik már látták, elég nosztalgikus képsorokat tartalmaz! 😊
A Legénycéhről röviden
Ahhoz, hogy megfelelő keretek közé helyezzem a mostani locsolásunkat, kicsit mesélnem kell a Legénycéhünkről is, mivel fontos szerepet játszik. A Győri Fejenpörgő Regös Bikák Legénycéh 2021.11.06-án tartotta első, azaz alapítógyűlését. Az első bírói mandátumra a Legények engem kértek fel, és ezen pozíció betöltését tisztelettel elfogadtam. A mai napig hálás vagyok, hogy kicsit több, mint 2 évig én lehettem a Legénybírója céhünknek.
A legényekkel többféle programot is szerveztünk az elmúlt néhány évben, ilyen például a minden évben tartott legényavatás, és locsolás is. Többféle formában szerveztünk már locsolást, 2022 és 2023-ban Locsolóbált is tartottunk, zenekarral, táncházzal, mindennel.
Az idei locsoláson úgy döntöttünk, a locsolóbált elhagyjuk, a fiúkkal ugyanis a nap végére nagyon el szoktunk fáradni… Jó volt az a kettő, amit megszerveztünk, és nagy sikert aratott a lányok köreiben is, de a színvonal romlását megelőzvén idén csak egy laza kerti party volt a befejező felvonása a húsvét hétfőnknek.
Elindultunk a nagy útra
Na de hadd meséljem el lépésről lépésre milyen volt az idei locsolásunk. Reggel 6:15-kor gyülekeztünk szokásos helyünkön, a győri vasútállomás parkolójában. Számomra kicsit megterhelő volt ilyen korán kelni, tekintve, hogy előző nap este 8-ra értem haza orfűi nyaralásomról egy 4 órás vezetés után. Összevártunk mindenkit, megtöltöttük a kannisztereket, majd útnak indultunk első állomásunkra, Győrszentivánra.
Minden évben, minden alkalommal előzetesen megkérjük a hölgyeket, hogy álljanak össze 3-5 helyszínen, hogy ne kelljen 15 percenként autóba ülnünk, és tovább állnunk. Így lehetőségünk van eltölteni egy kellemes, szűk órát, a lányoknak és a házigazdáknak pedig módjukban áll bennünket megvendégelni, öntözői szolgáltatásaink ellenében.
Hirdetés
Valamennyi állomásunknál nagyjából egy utcával arrébb állunk meg, majd zenészeink kíséretében, nótázva közelítjük meg célpontjainkat. Ezzel gyakran felhívjunk magunkra az utcában lakó szomszédok figyelmét, de pont ez a célunk vele.
Első helyszínünkön, Győrszentivánon Orsit és Gerdát Locsoltuk meg, de Borókáról sem feledkeztünk el. Boróka persze nem több liter hideg vizet kapott a nyakába, ő rozmaring ágak segítségével lett meglocsolva. A lányok sok-sok finomsággal vártak minket, zenészeink pedig igazi Rábaközi muzsikával hálálták meg vendégszeretetüket.
Második megállónk Pinnyéd volt, ahol Dorka és Emma kapta az éltető hidegzuhanyt. Anna és Julcsi is kivételesen rozmaring által lett frissítő vízzel meghintve. Rettentő finom lángost volt lehetőségünk itt enni, a sofőr szerepet nem vállalt legények pedig remek pálinkákat kóstolhattak. Mondjuk arra talán minden helyszínen volt lehetőségük. Kocsis társaimmal sóvárogva néztük végig ahogy cimboráink iszogatnak.
Ezek után Győrben álltunk meg, ahol szép számban gyűltek össze a leányok. Széles mosollyal és tárt karokkal várták a „hős lovagokat”, akik személyes küldetésükként tűzték ki a lányok elhervadásának meggátolását. Kötelességünknek eleget téve meglocsoltuk itt Zselykét, Lucát, Sárát, Vikit, Zsócit és Regit valamint Csengét.
Igaz idén a hajnali órákban is már szerencsés 16 Celsius fok volt, az itteni lányok már kifejezetten kellemes 25-26 fokban kapták a nyakonöntést, ami húsvét hétfőn igencsak szokatlan. Jó muzsikaszó és megfelelő folyadékbevitel mellett könnyebben táncra is perdül a legény, itt pedig egyikből sem volt hiány, ezért hát az urak meg is táncoltatták a lányokat.
Hirdetés
Már-már kissé fáradtan, de töretlen lendülettel haladtunk negyedik állomásunkra, Koroncóra. Itt egy kisebb félreértésen alapuló elcsúszás miatt tovább tartott a készülődés, mint szerettük volna. Megfelelő muzsikaszóval, és páratlan énektudásunkkal azonban itt is sikeresen invitáltuk a lányokat az udvarra. Hála a legényeknek, Bogi, Zsófi, Luca, Réka és Petra sem hervadnak már el.
Tudván, hogy fárasztó, és kötelességekkel telitűzdelt napunk végéhez közeledünk már, lazítottunk a gyeplőn. A fiúk ittak az általam valaha látott legnagyobb pálinkásüvegből, én pedig ettem egy a lányok által közösen készített csodálatos répatortából.
Hirdetés
Miután összeszedtük magunkat, megindultunk a messzi távolba, Sokorópátkára. Ötödik, egyben utolsó állomásunkon együttesvezetőnket, Krisztát locsoltuk meg szokásainkhoz híven. Az általunk már jól ismert udvarban megpihentünk, az italozó kollegák megkóstolták a köreinkben már méltán híres kígyó pálinkát, majd összeszedve cókmókunkat közösen hazakocsikáztunk.
A záróbuli
Úgy négy óra tájékán hazaérkezvén, egy gyors tusolást követően kiautóztam a napunk fénypontjának helyszínére, ahol egy kellemes kerti party és házibuli vette kezdetét. Szervezőként, tisztviselőtársaimmal bevállaltuk a terep elrendezését és vacsora elkészítését a vendégek érkezte előtt. A menü egy kiválóan sikerült pincepörkölt volt, amit utána még egy hétig fogyasztottam. Erről a pontjáról a napnak már nem tudok profi fotókat megosztani, ugyanis meglehetősen fáradtan, már csak barátaim társaságát kívántam élvezni, fényképezőmet elraktam tehát táskám mélyére.
Remélem tetszett a röviden és tömören összefoglalt élménybeszámolóm, természetesen teljes hosszában leírva lehet, hogy túl unalmas lett volna. Talán a képek többet mondanak a szavaknál, úgyhogy tekintsétek meg lejjeb a teljes galériát a locsolásról. Ne feledkezzetek el követni Instagramon és Facebookon sem!