A globális zár megváltoztatja a fotózást
Nincs szükség többé mechanikus zárakra?
A Sony nemrégiben bemutatta a legújabb fényképezőgépét, az A9III-t, ami hatalmas technológiai áttörést jelent a fotózás világában. Az általuk kifejlesztett globális zár szerkezet alapjaiban változtatja meg a digitális fotózást.
A legutóbbi ilyen méretű áttörés a fotós körökben talán a videó felvételére képes DSLR fényképezőgépek voltak. Az alábbi bejegyzésben röviden elmagyarázom mi is az a globális zár, azaz global shutter, és hogy miért olyan nagy szám.
Hirdetés
Évekkel ezelőtt megjósolták már az elektronikus központi zárak érkezését, de egészen idáig technológiai és költségproblémák akadályozták azok kifejlesztését és bevezetését. A Sony azonban 5 hónappal ezelőtt teljesen váratlanul bejelentette a legújabb FullFrame kameráját, a már említett Sony Alpha 9 Mark 3-t, amit teljesen globális elektronikus zárral szereltek fel. Sőt, mivel a kamera szenzorja képes a pixelek egyidejű kiolvasására és még természetesen sok minden másra, a kamerának nincs is szüksége mechanikus zárszerkezetre.
A globális zár nyert: búcsút mondhatunk a mechanikus záraknak
Ez lehet a vége a mechanikus zárak korának? Könnyen lehet. Eddig is rendelkeztünk elektronikus zárszerkezetekkel, a legtöbb új kamera az elmúlt években képes volt teljesen elektronikus képalkotásra. A probléma eddig az volt, hogy amíg a szenzor nem egyszerre olvassa ki a pixelekben található adatokat, addig a legkisebb mesterséges fényforrásból származó vibrálás zavarossá teheti a képet, csíkokat jelenít meg a fotókon, vagy akár expozíciós különbség is jelentkezhet a képek különböző részein.
Most azonban, hogy ezt a problémát kiküszöbölték, valóban nincs szükség mechanikus zárszerkezetekre. Már persze azokban a kamerákban, amelyek globális elektronikus zárral rendelkező szenzorral vannak ellátva.
Még egyel kevesebb gond, még egyel kevesebb mozgó alkatrész. Elkerülhetetlen volt ez a változás is, ahogy a tükrök elhagyása is korábban. A tükör nélküli azaz MILC gépek át is vették az uralmat a DSLR kamerák felett, én személy szerint arra számítok, hogy ez idővel ismét meg fog történni a mechanikus zárakkal kapcsolatban.
Mielőtt beszélnék egy keveset a lenyűgöző képességekkel bíró Sony A9III kameráról, elmagyarázom az eddigi szenzorok általános működését, és hogy miben más a globális záras szenzor.
Hirdetés
A globális zár megjelenése előtti szenzorok működése
A legtöbb általunk használt fényképezőgépben a szenzorok egyesével, szép sorjában olvassák ki a pixelekről az adatokat. Ennél persze sokkal bonyolultabb a szenzorok működése, de amiről itt lényegében szó van, az a következő:
24MP CMOS szenzor esetében 24 millió pixelről beszélhetünk. Mindegyik egyenként rendelkezik egy mikro méretű lencsével, amin keresztül a fény bekerül az adott pixel gyűjtő „kútjába”. Itt a fotonok találkoznak egy nagyon érzékeny fotó diódával, majd egyesével tovább küldik a helyben felerősített jelet. Ezután a jel egy ADC konverter (Analog to Digital Converter) segítségével digitális formátumúvá alakítja a begyűjtött információt, és tovább küldi azt a processzornak.
Jelenleg az egyszerűség kedvéért csak a CMOS típusú szenzorokról szeretnék beszélni, hiszen az A9III is egy ilyen szenzorral rendelkezik, így nem fogok például a CCD szenzorokról írni. De mi is a különbség kiolvasás szempontjából?
Az A9III-ig bezárólagosan a digitális kamerák rolling shuttert azaz gördülő zárat alkalmaztak. Ez annyit jelent, hogy a szenzor pixelein begyűjtött és felerősített jelek soronként lesznek digitalizálva és beolvasva. A kép tehát nem egy pillanat alatt egyszerre lesz elkészítve, hanem fentről lefelé folyamatosan. Ez magában hordoz néhány problémát, amivel fotósok és videósok egyaránt évekig küzdöttek. Ez a probléma maga a rolling shutter effektus, amit az alábbi ábra kiválóan szemléltet.
Gyorsan mozgó tárgyak fotózásánál vagy videózásánál rendkívül zavaró lehet ez a jello effektus (egy másik külhoni elnevezése a jelenségnek). Ezt a problémát a globális zár teljes mértékben kiküszöböli.
A rolling shutter azaz gördülő zárral ellentétben a globális zár ugyanis az összes pixelből egyszerre olvassa ki az adatokat. Semmiféle késedelem nincs a sorok kiolvasása között, egy szempillantás alatt elkészül a fotó. Ez rengeteg eddig képtelennek vélt előnyt és lehetőséget rejt magában, amiről órákat lehetne beszélni. Az alábbi ábra szemlélteti az előző zárműködéssel szemben a globális zár működését.
Az egyik, fotósok számára legnagyobb előnye a globális zárnak a lényegében korlátlan vakuszinkron idő. Ezidáig a legtöbb szenzor csak körülbelül 1/500-as vakuszinkron időre volt képes, hiszen ha ennél rövidebb ideig villant a vaku (mondjuk 1/2000), akkor a képen csak egy csíkban jelent meg a vaku által képzett fény.
Ez a csíkozós jelenség azért lépett fel, mert a rendszer nem volt képes olyan gyorsan kiolvasni a teljes szenzort, mint amilyen gyorsan villant a vaku. A Sony A9III már 1/80 000 záridőre is képes, akár vakuszinkronizálással is!
Egy másik, a globális zár által megoldott probléma a mesterséges fények kérdése. A Neon vagy LED fények nagysebességű, szemmel alig vagy egyáltalán észre nem vehető villódzása sem jelent többé gondot. Ezek a lámpák ugyanis a rolling shutter működési elve alapján ugyanúgy csíkozták a fotókat, csak sokkalta sűrűbben. Ezt a magyar fotósok köreiben egyébként sávosodásként szokták a legtöbbször emlegetni, de ezzel sem lesz sok gondunk a jövőben. Erről a jelenségről a cikk elején látható fotó.
Hirdetés
Na és tényleg ennyivel jobb a globális zár?
Igen, valóban nagy előrelépés. Az már más kérdés, hogy kinek éri meg a Sony A9III közel 3 millió forintos ára, de egy biztos, hogy ez a digitális képalkotás jövője. És ha már A9III, hadd meséljek arról is, mi mindenre adott lehetőséget a globális zár megjelenése.
Az eddigi, nagyjából 1/8000 maximum záridőket megtízszerezte az új flagship fényképező, ahogy fentebb említettem a Sony zászlóshajója 1/80 000 másodperces záridőre képes. Elképesztő. A következő elképesztő teljesítmény a fotózásnál elérhető FPS szám (Frames Per Second), azaz képkockasebesség.
Azt tudni kell, hogy az előző legnagyobb durranása a Sonynak már akkor is lenyűgöző 30 fotót volt képes másodpercenként elkészíteni. Másodpercenként 30 db 20-40 Mb méretű nyers fotó, elképesztő sebesség. Ezt a mechanikus zár elhagyásával az új A9III most lekörözte másodpercenként 120 képpel.
Videózás tekintetében ez nem újdonság, de ha fotózásról van szó… hát, engem lenyűgözött. Amikor először néztem a bejelentő videót, leesett az állam. Az megint csak más kérdés, hogy van-e szükség ekkora képkockasebességre, és hogy ki fogja válogatni a több 1000 képet, amit pár másodperc alatt lőtt csupán… 😊 Az viszont biztos, hogy ezzel a kamerával nehéz lemaradni a fontos pillanatokról.
Hirdetés
Arról még nem is beszéltem, hogy az AI segítségével az A9III már az exponálógomb lenyomása előtt 1 másodperccel rögzíti a képeket, illetve eddig nem látott módon követi a tárgyakat a hihetetlen autó fókusz. Ezek persze nem kifejezetten a globális zárnak köszönhető újítások, de nem kevésbé izgalmasak.
Hirdetés
Egy szó, mint száz, új korszak kezdődhet el az A9III és a globális zár megjelenésével. Ahogy szép lassan elhagytuk a tüköraknát, a tükröt, úgy most a mechanikus zárat is szép lassan el fogjuk hagyni. Egy lépéssel közelebb kerültünk a digitális képalkotás jövőjéhez, de ha azt vesszük, már a kapujában állunk. Rendkívül izgatottan várom, mit hoz még a jövő ezen a téren, addig is pedig csak sóvárgok a számomra jelenleg felesleges, és szükségtelenül nagytudású A9III után.
Ha tetszett ez a bejegyzés, és szeretnél több hasonló, tech jellegű cikket olvasni tőlem, vagy érdekelnek az újdonságok a digitális képalkotás világában, kövess be Instagramon és Facebookon! Ne maradj le a legfrissebb tartalmakról! 🙂
